2012. október 8., hétfő

Életem első verse :)

Életem első, és azt hiszem utolsó verse is :) Egyszerűen ez nekem nem megy :D Inkább maradok a regényírásnál :)



Lélek őrző

Azt mondják a szív csak egy szerv
Ami semmi más nem csinál csak ver.
S ha megszűnik dobogni szegény
Mi átlépünk a túlvilág peremén.

De valóban csak ennyi dolgod van?
Életben tartani minket napról napra?
Vagy védelem vagy? Meleg párna,
Melyben elbújhat Ő védelemre vágyva.

Oh, Szív, mondd nem te versz-e hevesen
Mikor belenézek szerelmem szemébe?
Nem te szorulsz össze fájdalmasan,
Mikor keservesen sírok bánatomban?

Miattad sírok vagy kacagok,
Miattad kesergek vagy lázadok,
Te olvasztod magadba minden vágyam.
Te adsz erőt, ha megroskad a vállam.

Szív! Valóban nem vagy más csak egy szerv,
Mi összetörik és újra éled ezerszer?
Vagy védelem vagy? Erős vár,
Mely Lelkünket őrzi, tán’?   

Lelkünkben van minden álmunk és vágyunk,
Mik összetörnek ha nem vigyázunk rájuk.
A Szív velünk együtt érez. 
Így jár együtt Szív és Lélek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése